A japán ház

A japán házak hagyományosan fából épülnek. Könnyen szétszedhető elemekből álnak állítólag azért, hogy a földrengések miatt ne okozzon akkora kárt, ha szétesik a ház. A tetőt szalmával, náddal vagy cseréppel fedik. Az egyszerűbb lakóházakban a talajra terített gyékényen kívül- alig van berendezési tárgy. Ha mégis belső elrendezés gyakran az új épületek esetén is hagyományos stílusú. Nappal a feliszekrényekben tartják a felgönygyölt vattatakarókat, ezeket a gyékényre fektetik esténként. Ezen kívül hálózsákban a földön szoktak aludni a japánok, de ma már az európai ágy is szokássá vált. A lakás egyik szegletében egy emelvényen váza áll, benne virágokkal, melyeket asszimetrikusan rendeznek el. Kisméretű alacsony asztaloknál szoktak étkezni, és ezek mellé térdelve szoktak ülni. Kell egy kis idő, míg az ember lába megszokja a hosszú térdelést. 
Cipőben bemenni a legnagyobb barbárságnak számít, az előszobában papucsot kell húzni (mezítláb járni szintén illetlenség). A padlót hagyományosan tatami (rizsszalma fonat) borítja. A tatami egyúttal az alapterület mértékegysége is. A tatamira lépni csak zokniban szabad.