Jap�n f�ldrajza

Jap�n f�ldrajz az id�k folyam�n nagyon keveset v�ltozott. Jap�nnak alig vannak term�szeti er�forr�sai, az orsz�g rendk�v�li teljes�tm�nye a jap�n n�p rendk�v�li k�pess�geiben �s t�rt�nelmi saj�toss�gaiban keresend�. Jap�n ter�lete viszonylag kicsi. Vagy is a haszn�lhat� f�ldter�letet illet�en ez az orsz�g sokkal kisebb ann�l, mint amekkor�nak a t�rk�p mutatja, �s term�szeti kincsekkel sincs t�l j�l ell�tva. Jap�n teli van hegyekkel, ezek kir�lya a Fudzsi 3776 magas vulk�ni k�pja. Ter�let�nek alig egy �t�d�t teszi ki a megm�vel�sre alkalmas nem t�l term�keny s�ks�gok. Energia sz�ks�glet�nek 90%-�t az import teszi ki. Jap�n legf�bb term�szeti saj�toss�ga a sok-sok es� mellett a m�rs�keltebb kl�ma, amely energikus �letvezet�sre b�tor�t.

A jap�nok a v�zb�s�g minden el�ny�t kihaszn�lt�k: csatornah�l�zatot �p�tettek ki, hogy minden megm�velhet� f�ldter�letet rizsf�ldekk� v�ltoztassanak.  Ez az intenz�v f�ldm�vel�s tette lehet�v�, jap�n sz�m�ra, hogy nagy n�pess�get tartson el. Jap�nban nincsenek nagy foly�rendszerek, itt az �nt�z�ses gazd�lkod�s ink�bb a h�res jap�n egy�ttm�k�d�si k�szs�g �s a kiscsoportokon bell�l a d�nt�shozatalra val� hajland�s�g kifejl�d�s�t seg�tette el�. Jap�n d�sveget�ci�j� ter�let, hegyeit s�r� erd�ss�gek bor�tj�k.

Jap�nt nem keresztezt�k vil�gkereskedelmi f��tvonalak, azt hitt�k a r�la,  hogy ott a vil�g v�ge �s el volt szigetelve a modern korszak nagy civiliz�ci�it�l. Voltak azonban el�nyei az elszigetelts�genek, amelyek hossz�t�von k�rp�tolt�k a h�tr�nyok�rt. A tenger b�s�gesen k�n�lt halat, amely mind m�ig a legfontosabb �llati feh�rje forr�s a jap�nok sz�m�ra. A szigethelyzet megmentette a jap�n kult�r�t a kontinest v�gigpuszt�t� nom�d  hord�kt�l �s az ellens�ges inv�zi�kt�l. Az elszigetelts�g viszonylafos b�k�t jelentett, nagyobb lehet�s�geket a saj�t k�pess�gek kibontakoztat�s�ra, �rdekes saj�tos �letm�d ki�p�t�s�re, mint a legt�bb n�pn�l.