N�h�ny sz� a shinto-r�l

A leg�sibb vall�s Jap�nban a shinto, az "istenek �tja". A jap�n hit alapja, hogy minden term�szeti t�rgyban - f�ban, foly�ban, hegyben - egy isten, szellem, jap�n nev�n kami lakik. Ezeknek szent�lyeket �p�tettek. A jap�nok m�ig l�togatj�k a szent�lyeket, k�l�n�sen �j�vkor, s ott j� szerencs��rt �s j� eg�szs�g�rt im�dkoznak.

A Napistenn�, a f�ny birodalm�nak istene, a shinto vall�s legf�bb istene. Izanagi �s Izanami istenek gyermeke, Jap�n �rz�je �s p�rtfog�ja, s � lesz�rmazottja jap�n els� cs�sz�ra. Ezt tartalmazzza jap�n kor�bbi kr�nik�ja a  Jap�n legr�gibb kr�nik�ja, a VIII. sz�zadi Kojiki.

A kereszt�ny vall�ssal ellent�tben a shinto vall�s nem azt mondja, hogy az isten b�ntelen: istenek v�tkeir�l is besz�l. 

 A shintoizmus szerint nincs eredend� b�n, minden emberi l�lek tiszta, az isteni b�lcsess�g megnyilatkoz�sa. Abb�li hit�kben, hogy az ember csakugyan Isten k�pm�sa, a szent�lyekbe t�kr�ket helyeztek, hogy abban magukra n�zve Istent ismerhess�k meg.

A shinto vall�snak sem alap�t�ja, sem pedig szent k�nyve vagy irata sincs.Kojiki sem az, de ez tartalmazza a legt�bb dolgot r�la.

A shint� nem utas�tja el a t�bbi vall�st - a legt�bb jap�n egyszerre buddhista �s shintoista.  Nem mondja meg, hogy hogyan kell a h�v�nek a kiv�lasztott kami-t tisztelnie - mindenki �gy tiszteli-im�dja azt, ahogy a sz�ve dikt�lja. Nincsenek szigor� hitt�telei �s tanai, nagyon nyitott vall�s. Csak n�h�ny fontos alap�ll�t�sa van, amelyek a shinto hit alapj�t k�pezik. Nem v�rja el, hogy bizonyos konkr�t dolgokat elhiggy�nk.

A legfontosabb alap�ll�t�sok a k�vetkez�k:

- A csal�d �s a hagyom�ny tisztelete. A shinto nagy hangs�lyt fektet a csal�d egys�g�re, szorosan k�t�dik a sz�let�shez �s az esk�v�h�z.
- A term�szet tisztelete. A term�szetk�zei l�t�sm�d a shinto szerves r�sze.
- A fizikai tisztas�g fontoss�ga. Amikor a hiv� az istenekkel tal�lkozik, t�k�letesen tiszt�nak kell lennie, ak�rcsak a k�rnyezet�nek.
- A matsuri-k (fesztiv�l, �nnep�ly) tart�sa. Szomor� esem�nyekkor is tartanak matsuri-t. Alkalom arra, hogy az emberek �sszegy�ljenek �s tisztelj�k a matsuri-hoz kapcsolhat� kami-kat. 

 A shinto  felfog�sa szerint minden isten, szellem, halott ember �s term�szeti jelens�g b�r l�lekkel, melyben k�t ellent�tes er� dolgozik: a gyeng�d j� �s a vad gonosz. Ez a vall�s abban seg�t, hogy elker�lj�k a gonosz er�k hat�sait.

A szok�sai �s szertart�sai a h�v�k szem�lyes boldogul�s�t szolg�lj�k. K�zponti szerepet j�tszik a term�szettel val� szoros viszony. Nem sokat ad a t�rgyszer� felsorol�sokra. M�g a lust�bb h�v�k is el-elhadarnak egy-k�t �dv�zl� mondatot reggelenk�nt a kamidana (kamidarma; szekr�ny vagy polc kialak�t�s� kisebb-nagyobb fali szent�ly) el�tt - ez m�r el�g ahhoz, hogy shintoista legyen.

 �rdekess�g:

Az �gbolt a vil�gegyetem legtitokzatosabb r�sze. J�t�kony, amikor es�t ad, f�lelmetes, amikor vihart t�maszt. Tiszteletre m�lt�, hiszen az istenek lak�helye. Befogadja a Napot, a Holdat �s a csillagokat. 
A jap�n mond�k szerint Izanagi jobb szem�nek k�nny�b�l sz�letett a Nap istenn�je, bal szem�nek k�nny�b�l pedig a Hold istenn�je.
Ha az istenek besz�lni akarnak az emberekkel, sziv�rv�nyt vonnak az �gre.

N�h�ny sz� a buddhizmusr�l

A buddhista vall�s az i. e. VI. sz�zadban sz�letett meg Indi�ban, majd K�n�n �s Kore�n kereszt�l jutott el Jap�nba. Shotoku Taishi herceg sz�vesen l�tta az udvarban a buddhista szerzeteseket. Sok templom �p�lt, �s a legt�bb jap�n egyszerre h�ve a buddhizmusnak �s a shintoizmusnak is. A nara-i Todaiji-templomban emelt�k Buddha tizenhat m�ter magas bronzszobr�t. A legelterjedtebb ir�nyzata a Zen-buddhizmus