Sorkerült az utolsó csatára, amelyben mindenki összegyűlt: a papnő Kagome, Kikyou reinkarnációja, a félszellem Inuyasha, Sango a szellemírtó, Miroku a szerzetes, Kohaku és Rin s nem utolsó sorban Inuyasha bátyja Sesshoumaru.
A csatát végül, ahogy Kikyou is megjósolta egy nyílvessző döntötte el: Kagoméé. Kereszteben átdöfte a szent ékkövet, de a halgokló Narakunak maradt egy utolsó kívánsága, ami halálával teljesül:
Kagomét elnyeli a Meido Zangetsuha. A csontok kútja pedig eltűnik.
Mindkét világot döbbenet és földrengés rázza meg. Odaát a modern Japánban Kagome édesanyja öccse és nagyapja elkeseredten kiabálnak Kagome után...
Kagome egy illúzióban reked. Láthatja a jövőjét, amelyben felsős gimnazista (egyetemista) és a barátnőivel van, elmegy randizni Hoyoval. S az élete úgy, ahogy van normális. Csak, hogy Kagome érzi, hogy valami hiányzik: a szentélyük helyén tároló van, kút nélkül.. és a szent fán nincs sérülés. Sérülés... ugyan mitől? Mitől is... -gondolkozik, aztán hírtelen felrémlik előtte egy kutyafülű fiú képe, akit egy nyílvesszőve a fához szögeztek. Eszébejut: Inu.. Yasha!
Kikerül az illúzió fogságából, körülötte azonban minden sötét.
Ezalatt Inuyasha úgy dönt beleveti magát a meidó végtelen űrébe, s megkeresi Kagomét. Hallja Kagome édesanyjának hangját és megpróbálja megnyugtatni őket odaát. Közben őt körülveszik a szellemek és hiába vagdalózik a szellemek újra és újra összeforrnak. Tudatják vele: most az ékkő belsejében van. Ha Kagome kíván akkor örökre ott maradnak: legalább is addig, amíg nem lesz valaki gonosz a világban, mint Naraku, aki újra megkaparintja az ékkövet.
Azaz az a sors vár rá, ami egykor Midorikóra, hiszen csakúgy, mint neki, Kagomének is a testéből jött elő az ékkő. Sok bennük a közös. S Kagome fél... fél a sötétségtől, hogy onnan meneküljön, mindenképpen kívánni fog: a biztonságos világát.
Inuyasha Kagoméért kiált türtőzteti, nehogy kívánjon. Kagomében azonban már megfogan a gondolat, hogy kívánjon. Kagomenek felkinálták a biztonságos jövőt, közölték vele, hogy ő sosem tartozott a középkori Japánba, mire Kagome kétségbeesetten elsírta magát. A sötétség körülvette és megfogant benne a gondolat: - Vagyis ha azt kívánom, hogy visszatérhessek... akkor hazamehetek? |